ATAILA Sajtószoba · Budapest ·
2026-W38
Akik építik, azt mondják, a tempó nem biztonságos. Ez előbb beszerzési tény, mint filozófiai kérdés.
Szeptember 8-án egy 27 éves kutató, Jacob Coxon felmondott az Anthropicnál, és azt írta, hogy sem az Anthropic, sem az OpenAI, vagyis az a két cég, ahol dolgozott, nem cselekszik felelősen. Egy héten belül az összes magyar hírportálon megjelent, amit olvasunk. Mind ugyanazt kérdezte: azzal végződik-e ez, hogy az emberiség meghal. Jogos kérdés, és nem vagyunk illetékesek megválaszolni. Mi azt a sokkal kisebbet tennénk fel, amit senki nem tett fel, mert ahhoz döntés tartozik.
Mi történt valójában
Jacob Coxon 27 éves brit kutató, aki előtanításon dolgozott az OpenAI-nál, majd az Anthropicnál. Szeptember 8-án bejelentette a felmondását. A TIME idézi a szavait: „I resigned from Anthropic today...Neither company is acting responsibly.", vagyis felmondott, és szerinte egyik cég sem cselekszik felelősen. Két hónappal azelőtt lépett ki, hogy a részesedése megszolgálttá vált volna.
Az iparágon belül nem legyintettek rá. Az Anthropic vezérigazgatója, Dario Amodei szeptember 12-én 3800 szavas esszét tett közzé a fejlesztési tempó lassítása mellett. Evan Hubinger, aki az Anthropic alignment-kutatását vezeti, nyilvánosan egyetértett Coxonnal, és tíz százaléknál nagyobbra tette annak esélyét, hogy az AI egy évtizeden belül kiirtja az emberiséget.
Mi infrastruktúracég vagyunk. Nincs illetékességünk eldönteni, helyesek-e ezek a valószínűségek, és nem is teszünk úgy, mintha lenne.
153 millió
megtekintés Coxon felmondásáról szóló bejegyzésein 36 óra alatt, a TIME 2026. szeptember 15-i cikke szerint
3800 szó
Dario Amodei szeptember 12-i esszéje a fejlesztési tempó lassításáról
10 százaléknál több
az esélye, hogy az AI egy évtizeden belül kiirtja az emberiséget, Evan Hubinger szerint
2 hónap
meg nem szolgált részesedés, amiről Coxon lemondott azzal, hogy akkor mondott fel
A magyar sajtóvisszhang teljes volt, és egyforma
Minket ez érdekelt a legjobban. Egy külföldi személyi hír általában nem utazik. Ez utazott. Egy héten belül megjelent a Portfolio, a Telex, az Index, a HVG, az Economx, a Forbes.hu, a Qubit és a Bitport oldalán, vagyis nyolc olyan portálon, amit hetente olvasunk, többükön nem is egyszer.
A keret pedig mindenhol ugyanaz volt: kihalás, 2030, százalékok, lassítson-e az iparág. A Telex megírta Obama aggodalmát és Trump elutasítását. A Qubit Sanders szenátor törvényjavaslatát a szuperintelligencia tiltásáról. Az Economx azt a törésvonalat, amelynek egyik oldalán Zuckerberg áll, a másikon Altman, Musk és Amodei.
Mindegyik jogos téma. De az a magyar cég, amelyik ezen a nyáron kötötte rá a szerződés-átnézését, az ügyfélkommunikációját vagy a könyvelési folyamatát egy amerikai modell API-jára, nyolc változatban olvasta azt, hogy meghalunk-e, és nulla változatban azt, hogy hétfő reggel mit kellene másképp csinálnia.
Ezért írunk.
Hol nem segít nekünk ez az érv
Az érv előtt az engedmény, mert valódi, és kihagyni tisztességtelen lenne.
Coxon nem a mi ügyünkért érvel. Ő a képességverseny miatt aggódik, vagyis amiatt, hogy a laborok gyorsabban haladnak az önmagukat fejlesztő rendszerek felé, mint ahogy bárki ellenőrizni tudná, hogy ezek irányíthatók maradnak. Ez arról szól, mit építenek. A mi érvünk arról szól, hol van az adat, és ki fér hozzá. Ez két különböző probléma, és egy nyílt súlyú modell privát telepítése az elsővel szemben semmit nem tesz. Ha az élvonalbeli képesség tényleg veszélyes, attól nem lesz biztonságosabb a világ, hogy egy kisebb modell egy magyar rackben fut.
Egy kihalási kockázatról szóló történetet ráfordítani egy hosztingszámlára az a mozdulat, ami megérdemli a szemforgatást. Ezért nem fogjuk megtenni.
A szűkebb állítás, ami mögött viszont kiállunk
Vegye ki belőle a létezésünkre vonatkozó kérdést, és marad valami hétköznapi. Beszerzési tény.
Az a szállító, akinek a saját vezető kutatói nyilvánosan nem biztonságosnak nevezik az útitervét, olyan szállító, akire nem lehet tervezni. Nem azért, mert rossz cég, hanem azért, mert az iránya a saját falain belül is vitatott. Ugyanabban a két hétben: egy kutató felmondott a tempó miatt, az alignment-vezető nyilvánosan igazat adott neki, a vezérigazgató az egész iparág lassítását kérte, egy amerikai szenátor pedig törvényjavaslatot nyújtott be egy egész fejlesztési kategória tiltására.
Ebből semmi nem mondja azt, hogy a technológia veszélyes. Mindez azt mondja, hogy annak a szolgáltatásnak a feltételei, az elérhetősége és az iránya kevésbé kiszámítható, mint egy szokásos vállalati függés, és hogy a kiszámíthatóság nem is csak a gyártón múlik.
Egy kiszámíthatatlan függésre nem az a gyógyszer, hogy elkerüli. Hanem az, hogy tud belőle kilépni. Hogy hol fut a modell, hogy a súlyok megmaradnak-e Önnél, hogy az adat elhagyta-e valaha a joghatóságát, és hogy van-e dokumentált kiút. Ezek a kérdések döntik el, mi történik Önnel, ha az irány jövő negyedévben megint változik.
Amit valójában megkérdeznénk
Ha ezen a héten leülnénk egy magyar céggel, unalmas és megválaszolható kérdéseket tennénk fel:
- Mely folyamatok függenek ma kemény módon egyetlen külső modell API-jától, és mi történik mindegyikkel, ha a feltételek, az ár vagy az elérhetőség 30 napos határidővel változik?
- Ezek közül melyikben szerepel olyan anyag, amit nem küldene el egy versenytársnak? Ha van ilyen, most melyik joghatóságban van?
- Ha egy negyedév alatt másik modellre kellene váltani, mennyibe kerülne, és van-e ennek gazdája?
A legtöbb cég, amellyel találkozunk, a harmadikra nem tud válaszolni. Ezt a rést érdemes bezárni, és érdemes lett volna azelőtt is, hogy bárki felmondott.
Források, és amit nem tudtunk elolvasni
A cikk elsődleges forrása a The AI Tipping Point, Billy Perrigo, Harry Booth és Naomi Nix, TIME, 2026. szeptember 15., amelyet megnyitottunk és végigolvastunk. Az idézet, a 153 milliós szám, a 3800 szavas esszé, a Hubinger-valószínűség és a meg nem szolgált részesedés mind innen származik.
A hivatkozott magyar anyagok: Portfolio (09-09), Telex (09-10), Index (09-12), HVG (09-13), Economx (09-16), Forbes.hu, Qubit (09-10) és a Bitport.
Amit nem tudtunk elolvasni, és ezt érdemes kimondani. A CNN egész héten nagy terjedelemben foglalkozott a történettel, köztük egy Anderson Cooper-interjúval. A CNN minden címe HTTP 451 Unavailable For Legal Reasons választ ad egy európai olvasónak, automatizált lekéréssel és rendes böngészővel egyaránt. Ezért egyetlen CNN-mondatot sem idézünk ebben a cikkben, csak a címeket és a dátumokat ismerjük. Az, hogy egy amerikai hírszervezet olvashatatlanná teszi magát Európában, kicsi és éles illusztrációja annak, amiről hetente írunk: az, hogy kinek az infrastruktúráján van, megszabja, mit láthat.
Coxon bejegyzéseinek megtekintésszáma forrásonként és óránként eltér: 145 millió, 153 millió, később „több mint 170 millió". A TIME adatát idézzük a dátumával, nem a legnagyobb elérhetőt.
Az eredeti cikk
„The AI Tipping Point”
TIME, 2026. szeptember 15.
- Elolvasom itt: TIME
- ATAILA-archívum, mentve 2026. szeptember 18.
Az eredeti oldal megváltozott azóta, hogy elmentettük.
← Vissza a sajtószobába Sajtómegkeresés: kapcsolat