ATAILA Sajtószoba · Budapest · 2026. szeptember 5.

2026-W36

Szeptember 13-án a harmadával csökken a Claude Code-keretünk. Ez az irány, nem a kivétel.

Az Anthropic saját súgóoldala kertelés nélkül fogalmaz: „From May 13, 2026 through September 13, 2026, your weekly usage limit in Claude Code is 50% higher.” Majd: „After September 13, 2026, weekly usage limits in Claude Code return to their standard levels.” Fizető Claude Code-ügyfelek vagyunk. Nyolc nap múlva a harmadával alacsonyabb lesz az a felső határ, amelyhez hozzászoktunk. Senki nem szegett meg ígéretet: az akciónak lejárati ideje volt, és az most jár le. Éppen azért érdemes írni róla, mert semmi nem romlott el.

Mit mond ki maga az oldal

Nincs mit értelmezni: a számok ott állnak az oldalon.

Ez az utolsó adat a lényeg, és ezért nem panasz ez a cikk. Előre bejelentett napon jár le egy bónusz, amelyet egyszer már meghosszabbítottak. Senki nem emelt árat. Senki nem kap kevesebbet annál az alapszintnél, amelyet megvásárolt. Ha olyan történetet keresel, amelyben egy szállító rosszul viselkedik, itt nem találod.

Attól még igaz, hogy ugyanaz az előfizetés jövő héten kevesebb munkára elég, mint a múlt héten. A két állítás egyszerre igaz, és a költségvetésben csak az egyik jelenik meg.

Ugyanaz a negyedév, ugyanaz az irány, másik szállító

A GitHub áprilisban jelentette be, hogy a Copilot a fix „premium request” egységekről tokenfogyasztás szerinti számlázásra vált, június 1-jei hatállyal. Az indoklást nyíltan kimondták, és idén kevés idézhetőbb mondat hangzott el AI-szállítótól:

> „GitHub has absorbed much of the escalating inference cost behind that usage, but the current premium request model is no longer sustainable.”

Vagyis a szállító hivatalosan megerősítette: eddig támogatta a terméket, és ezt abbahagyja. Bemeneti, kimeneti és gyorsítótárazott tokenek után számláznak, az egyes modellek közzétett API-díjszabása szerint, a Pro, a Pro+, a Business és az Enterprise csomagon egyaránt.

A világ két legtöbbet használt AI-fejlesztőeszköze mögött álló két cég, egy negyedév, ugyanaz a lépés: az egyik lezár egy bónuszt, a másik átírja a számlázási modellt. A harmadik jelzésről, arról, hogy a Google tokenenként azonos áron adott ki egy feladatonként akár 40%-kal drágább modellt, külön írtunk.

Miért történik ez újra és újra, és miért folytatódik

Csábító volna három egymástól független üzleti döntésnek olvasni, három olyan cégtől, amelynek épp kellemetlen negyedéve van. A három lépés mögött azonban ugyanaz a számtan áll, és az nyilvános.

A PwC adatközpont-előrejelzése egyedül 2026-ban mintegy 800 milliárd dollárnyi adatközpont-beruházással számol, 2050-re évi 1,8 ezermilliárd dollárral. Ehhez vedd hozzá azt a részletet, amelyen minden áll vagy bukik: a középpontban álló GPU-k hasznos élettartama négy–hat év. Aztán azt, amibe a kiépítés puszta üzemben tartása kerül: ipari léptékű áram és hűtés, amely mára már a telephely kiválasztását is korlátozza, nem csupán költségtétel.

Ekkora tőkét, ilyen gyors leírás mellett, állandó üzemeltetési költséggel a hátán valakinek ki kell fizetnie. Fizetni pedig az fog, aki az inferenciát, vagyis a modell futtatását bérli. A piac megnyerésére szabott ár más, mint az az ár, amely a mögötte álló mérleget kiszolgálja, és a kettő közötti rés csak az egyik irányba záródik.

Ezt érdemes betervezni. Egyszerűen arról szól, honnan kell a pénznek megérkeznie; sérelem egyetlen szállítóval szemben sincs benne.

Mit gondolunk, beleértve azt is, ami ellenünk szól

Itt könnyű volna túllőni a célon, ezért nem tesszük. A csábító változat így szólna: vegyél saját hardvert, és onnantól csak az áramot fizeted. Szó szerint véve ez nem igaz, és ezt a saját privát AI-oldalunk mondja ki. Aki dobozt vesz, dobozt kap. A frissítés, a mentés, a hajnali háromkor meghibásodó GPU, a modellek életciklusa, az értékvesztés: mind marad, és ez a drága rész.

A pontos állítás szűkebb, és szerintünk hasznosabb:

Ha a tiéd a hardver, te az áramot fizeted, a többit mi hozzuk

Valójában ez az ajánlat lényege. Egy további inferencia határköltsége tényleg az áram közelében van, mert a gép a tiéd, és már ki van fizetve. A „van GPU-nk” és az „egy bizalmas munkafolyamat éles üzemben fut, monitorozással, mentéssel, release-úttal és SLA-val” között egy platform áll, és ennek saját kezű megépítése az a projekt, amely felemészti a megtakarítást. Ezt a platformot üzemeltetjük, és ezt veszed meg tőlünk: mindent, ami a számítási kapacitás körül van.

Azt változtatja meg, hogy mitől függ a költséged

A fogyasztásalapú nyilvános AI mellett a működési költséged egy másik cég árazási döntéseitől, kiadási ütemtervétől és finanszírozási nyomásától függ. A dedikált kapacitás (a miénk vagy a tiéd) a saját terhelésedtől teszi függővé. Tervezhető lesz, és nem mozdul el akkor, amikor egy szállító igazgatósága úgy dönt, hogy vége a támogatott korszaknak. Az első napon attól még nem lesz automatikusan olcsóbb.

Minél drágább a nyilvános AI, annál fontosabbak vagyunk, és épp ezért kell óvatosnak lennünk

Nyilvánvaló érdekünk, hogy ez a trend folytatódjon, ezért inkább alábecsüljük, mint túlbecsüljük. Mi magunk is használunk nyilvános modelleket ott, ahol az adat engedi (köztük a Claude-ot), és ezt folytatni is fogjuk. Ez nem felhívás arra, hogy mindent hozz házon belülre.

Hol állunk

Nem haragszunk az Anthropicra. Meghirdettek egy akciót, meghosszabbították, majd a közzétett napon lezárták. Ez az akció definíciója, és hogy az oldalt idézni lehet, mellettük szól, nem ellenük.

A lényeg az irány. Egyetlen negyedév alatt a világ két legtöbbet használt AI-fejlesztőeszköze vagy pénzt kezdett kérni azért, ami korábban benne volt, vagy kevesebbet tesz bele. A GPU-kiépítés mögötti tőke szerint ez így is marad. Ha a jövő évi terved azt feltételezi, hogy az AI munkaegységenként olcsóbb lesz, abba a tervbe kell egy második oszlop. És ha egy munkafolyamat elég fontos ahhoz, hogy minden nap fusson, tudnod kell megmondani, mennyibe kerül tizenkét hónap múlva. A fogyasztásalapú nyilvános AI-nál ezt ma senki nem tudja őszintén megmondani.