Az AI Act magyar hatósága felkerült a minisztérium szervezeti ábrájára.

A főosztály, a kapcsolattartó pont és a tesztkörnyezet

A dokumentum a Tudományos és Technológiai Minisztérium szervezeti és működési szabályzatáról szóló 2/2026. (IX. 21.) TTM utasítás, amely a Hivatalos Értesítő 2026/46. számában jelent meg szeptember 21-én, hétfőn, és a következő naptól hatályos. A Bitport összefoglalója a szerkezetről pontos: négy államtitkárság, nyolc helyettes államtitkárság, és egy digitalizációs államtitkár, aki a Bitport szavaival a legszélesebb hatáskörű szervezeti egységet vezeti, és a Digitális Magyarország Ügynökségen keresztül az állami informatikai cégeket (IdomSoft, NISZ, Pro-M) is irányítja.

Az ő irányítása alá tartozik a mesterséges intelligenciáért felelős helyettes államtitkár. Az 54. § felsorolja az általa irányított öt főosztályt: nemzeti adatstratégia, AI-stratégia, AI-piacfelügyeleti hatóság, AI-szabályozás és kormányzati iratkezelés. Az AI-t alkalmazó cégek szempontjából ezek közül a harmadik a lényeges. Az 1.3.3.4. pont öt feladatot ad az „MI Piacfelügyeleti Hatósági Főosztálynak”. Közülük három fontos, egyszerűbben megfogalmazva: ellátja a minisztériumra háruló piacfelügyeleti hatósági feladatokat az AI Act (a szabályzat szóhasználatában „MI Rendelet”) 70. cikke és a hazai AI-törvény alapján; működteti a 70. cikk szerinti egyedüli kapcsolattartó pontot; és ellátja a szabályozói tesztkörnyezet működtetésével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott feladatokat, azzal a kötelezettséggel, hogy a tesztkörnyezet tapasztalatait becsatornázza a piacfelügyeleti és szabályozási munkába.

Maga a hatóság nem ezzel a szabályzattal jött létre. A mihivatal.gov.hu szerint a 2025. évi LXXV. törvény és a 344/2025. (X. 31.) Korm. rendelet alapján működik, a minisztérium szervezeti egységeként, nem önálló hatóságként. Az új szabályzat a szervezeti ábrán helyezte el, és rögzítette a feladatait.

A hatóságnak már nyilvános felülete is van. A Mesterséges Intelligencia Hivatal a mihivatal.gov.hu címen magyarul magyarázza el a 2026. augusztus 2. óta alkalmazandó átláthatósági kötelezettségeket, magánszemélyeknek és vállalkozásoknak, és panaszbejelentési lehetőséget is kínál azoknak, akik jogsértést tapasztaltak. A főosztály elérhetősége az oldal szerint: 1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 19–21., e-mail: mi_bejelentes@ttm.gov.hu. Az AI-t alkalmazó cégeknek ezt az oldalt különösen figyelmesen érdemes elolvasniuk. Ezen keresztül fordulhat a hatósághoz az Ön AI-rendszere miatt egy ügyfél, munkavállaló vagy akár versenytárs.

Egy mondat a szuverén számítási kapacitásról

A 23. § számozott pontokban sorolja a digitalizációs államtitkár feladatait. Az 56. pont szerint az államtitkár gondoskodik a mesterséges intelligencia fejlesztéséhez és alkalmazásához szükséges számítási infrastruktúra stratégiai tervezéséről és fejlesztéséről, „ideértve a nagyteljesítményű számítási kapacitások (HPC), a mesterséges intelligencia képzéséhez és működtetéséhez szükséges hazai adatközpontok, valamint a szuverén számítási infrastruktúra fejlesztését”.

Mi magunk is ebben a kategóriában kínálunk termékeket, és most először látjuk, hogy egy magyar állami dokumentum valakinek a feladataként nevesíti ezt a kifejezést. Érdemes tisztázni, mit jelent ez a mondat, és mit nem. Feladatkört állapít meg, de költségvetést, pályázatot, adatrezidencia-szabályt vagy beszerzési előnyt nem, és ilyesmit a szabályzat nem is kapcsol hozzá. Egyaránt jelentheti a magánüzemeltetőkkel versenyző, állam által kiépített kapacitást, vagy egy amerikai gyártóval kötött szerződést egy állami gépteremben. A NISZ 2025. október 7-i közleménye szerint (az eGov Hírlevél átvételében) az állam saját azonosítási platformja, a Digitális Állampolgárság Program egy amerikai gyártó felhőrendszerén fut a Kormányzati Adatközpontban. Ez a szuverenitás olyan gyakorlati értelmezése, amelyet mi nem osztunk; a szabályzat pedig nem dönt a két értelmezés között.

Két kiberfőosztály és egy dátum

Három főosztály közvetlenül a digitalizációs államtitkár irányítása alá tartozik, nem valamelyik helyettese alá (24. §): a Digitalizációs Nemzetközi Kapcsolatok Főosztály és két kiberfőosztály. A Kiberbiztonsági Szabályozási és Audit Főosztály pontokba szedve sorolja fel a feladatait: szabályozás, követelmények és módszertan, az érintett szervezetek köre és nyilvántartása, felügyelet, auditfelügyelet az auditorok minősítésével és nyilvántartásával, tanúsítás, és a g) pontban jogérvényesítés: „a jogkövetés kikényszerítése és a szankcionálás”. A Kibervédelmi Főosztály feladatai között a nemzeti eseménykezelő (CSIRT) képesség működtetése, a fenyegetettség-elemzés és a korai figyelmeztetés, a sérülékenységkezelés és a kríziskoordináció szerepel.

Ezeket a feladatokat ma két másik szervezet látja el. Az SZTFH felügyel és auditál a NIS2-t átültető kiberbiztonsági törvény alapján, a nemzeti CSIRT-et pedig az NBSZ NKI működteti. Az 1277/2026. (VIII. 31.) kormányhatározat az SZTFH átvilágítását rendelte el, szeptember 30-i jelentési határidővel, erről szeptember 1-jén írtunk. A szabályzat kilenc nappal a határidő előtt jelent meg egy olyan főosztállyal, amely az SZTFH munkáját írja le. Az, hogy az új főosztály az SZTFH utódja lenne, csak a mi következtetésünk; a dokumentum ilyet nem állít. A törvény továbbra is az SZTFH-t nevezi meg, és a felügyelet áthelyezéséhez törvénymódosítás kellene. A Bitport ennél óvatosabb következtetést von le: minél szélesebb a hatáskör, annál nehezebb a koordináció.