Hat kérdés az embernek. Egy sem a rendszernek.

Mit mond a poszter

A NAIH oldalán két rövid bekezdés áll. Megtudjuk belőle, ki készítette a posztert, hogy a NAIH a készítők engedélyével és a CNIL közreműködésével fordította le a magyar érintettek számára, és hogy a francia és az angol változat a CNIL oldalán érhető el. Ennyi. Nincs benne magyar adat, nincs új hatósági álláspont, és bírságra vagy más hatósági fellépésre sem utal; a NAIH ilyet nem is ígér.

Maga a poszter egyetlen oldal, CC BY-NC-SA 4.0 licenc alatt, végig egyes szám első személyben írva. A hat kérdés röviden, a saját szavainkkal:

• 1. Melyik alkalmazást válaszd: hasonlítsd össze a szolgáltatásokat, és válaszd azt, amelyiknél a legkisebb az esély, hogy a beírt szövegedet másra is felhasználják; olvasd el az adatvédelmi tájékoztatót.
• 2. Kell-e fiók: ha lehet, fiók nélkül használd; ha mégis kell, erős jelszó és kétlépcsős azonosítás.
• 3. Hogyan védd az adataidat: a beállításokban korlátozd, hogy az adataidon tanítsanak; ideiglenes mód, előzmények kikapcsolva.
• 4. Mit ossz meg: személyes vagy érzékeny adatot ne; a példák között szerepel a valódi név, a lakcím, az iskola, a jelszó és a banki adatok.
• 5. Hihetsz-e a válasznak: az AI hibázhat, a fontos dolgokat ellenőrizd megbízható forrásból.
• 6. Mi a teendő utána: nézd át és töröld az előzményeket, töröld a nem használt fiókokat, és lépj ki, főleg közös eszközön.

Két dolgot érdemes tudni a dátumokról és a közönségről. Az eredetit a CNIL 2026. május 27-én tette közzé koreai, francia és angol nyelven, és a CNIL oldala szerint iskolákban, közösségi médiában és rendezvényeken terjesztik. Az újdonság a magyar fordítás szeptember 2-i megjelenése. A célközönség a példákból látszik: a védendő adatok között ott van az iskola is, a NAIH oldala pedig magyar érintettekről ír. Ez magánszemélyeknek, részben fiataloknak szóló figyelemfelhívó anyag. A NAIH sehol nem állítja, hogy céges útmutató lenne, és mi sem állítjuk.

Öt kérdés viselkedés, egy kérdés beállítás

Nézd meg a hat kérdést abból a szempontból, hogy mi dönti el a választ. Az első egyszeri döntés. A második szokás. A negyediket, az ötödiket és a hatodikat minden alkalommal újra el kell végezni: átgondolni, mit illesztesz be, ellenőrizni, amit kaptál, törölni, amit ott hagytál. Egyedül a harmadik beállítás: egy kapcsoló, amit egyszer átállítasz, és utána magától működik.

Magánszemélynél ez rendben van. Egy ember, egy fiók, egy telefon. Ha elfelejti, a saját adata a tét.

Egy 20–200 fős cégnél ugyanez a hat kérdés máshogy néz ki. Az első kérdésből beszerzési döntés lesz. A másodikból céges bejelentkezés. A harmadikból rendszergazdai beállítás vagy szerződéses feltétel. A hatodikból adatmegőrzési szabály. Ezek rendszerszinten megoldhatók, és a rendezettebb cégek meg is oldják.

A negyedik kérdés viszont ott marad, ahol a poszter hagyta: az embernél, a beillesztés pillanatában. Nyilvános szolgáltatásnál egyetlen beállítás sem tudja megmondani, hogy a most bemásolt szöveg ügyfélszerződés volt-e. Ezt csak az tudja, aki beillesztette. Péntek délután, határidő előtt, a harmadik hónapban, amikor az induláskor kapott oktatóanyagra már senki nem emlékszik. Ami attól függ, hogy valakinek eszébe jut-e, az tudatosság. A kontroll ott kezdődik, ahol már nem kell eszébe jutnia.

Az ötödik kérdés pedig a mi rendszerünkön is ugyanúgy az emberé marad. A privát AI is téved. Ezt ki kell mondani, mert a „privát” szót könnyű úgy hallani, mintha „megbízhatót” jelentene. A privát az adat helyéről szól, a válasz minőségéről semmit nem mond.

Mit gondolunk, beleértve azt is, ami ellenünk szól

Ezen a héten kevés anyag ment ennyire szembe a saját álláspontunkkal, ezért írunk róla. Négy dolgot nyíltan le kell írnunk.

Először: a poszter nem cégeknek készült. Ha úgy tennénk, mintha a hatóság gyenge céges útmutatót adott volna ki, olyasmit kérnénk számon rajta, amit sosem ígért, és ezt minden hozzáértő olvasó látná. A saját közönségének jó anyag.

Másodszor, és ez a nehezebb: az első és a harmadik kérdés pontosan azt a megoldást írja le, amellyel mi versenyzünk. A nyilvános AI-szolgáltatásokat össze lehet hasonlítani aszerint, mennyire használják fel másra a beírt szöveget, és a beállításokkal elfogadható szintre lehet levinni a kockázatot: tanítás kikapcsolva, ideiglenes mód bekapcsolva. Ezt adatvédelmi hatóság mondja, magánszemélyeknek, de a logika céges szinten is érvényes. A nagy szolgáltatók vállalati csomagjai szerződésben vállalják, hogy nem tanítanak az adataidon, és a megőrzési időt is te szabod meg. Ez létezik, működik, és sok cégnek ez a helyes és olcsóbb választás. Aki mást mond, az nem mond igazat.

Harmadszor: ebből a forrásból a szokásosnál kevesebb marad nekünk. A beállítás egy kapcsoló, amit valaki visszakapcsolhat, olyan szolgáltatásban, amit nem te üzemeltetsz, és olyan weboldal igazolja, amit nem tudsz ellenőrizni. Ez ígéret. Lehet jó ígéret, szerződéssel megerősítve, és a jó szerződés sokat ér. De ígéret marad. Ez ránk is vonatkozik: a felhőben futó kiadásunknál is egy üzemeltetőben bízol, csak ott az üzemeltető mi vagyunk. A fizikai hely viszont tény: a gép vagy nálad áll, vagy egy megnevezett európai adatközpontban, és ezt meg lehet nézni. Ennél többet ez a forrás nem bír el, és mi sem állítunk többet.

Negyedszer: maga az anyag nem új. A CNIL május 27-én adta ki; szeptemberben csak a magyar fordítás az újdonság.

Mi mit csinálunk helyette, és miért nem trükk

A Privát ChatGPT nyílt súlyú modelleket futtat privát európai GPU-kon, céges bejelentkezés mögött. A promptok, dokumentumok, naplók és embeddingek a platformon maradnak, EU-s infrastruktúrán; az útvonalon nincs amerikai adatfeldolgozó. A választott kiadástól függően ez a mi európai hardverünkön fut, vagy a tiéden, a saját adatközpontodban.

Nézzük ugyanazt a hat kérdést ezen a rendszeren. Az első kérdést a cég egyszer válaszolja meg, szerződéssel. A másodikat a céges bejelentkezés intézi, ugyanaz, amellyel a levelezésbe is belépsz. A harmadik kérdés eltűnik: nincs kapcsoló, amit vissza lehetne állítani, mert sem harmadik fél, sem mi nem tanítunk az adataidon. A hatodikat a saját adatmegőrzési szabályod dönti el, a saját tárhelyeden.

A negyedik kérdés itt is az emberé marad, és ezt nem szépítjük. A különbség a tétben van. Ha valaki beilleszt egy szerződést, a szöveg a céges környezetben marad, ugyanazon a hardveren, ugyanannál az európai üzemeltetőnél. Az adat nem hagyja el a céget. Az ötödik kérdés pedig változatlan: a válaszokat itt is ellenőrizni kell.

Hogy a te esetedben ez megéri-e a vállalati csomag árához képest, azt végig kell számolni. A privát oldal költségeit tételesen leírtuk a Saját privát AI útmutatóban, és lesz olyan cég, ahol a válasz: még nem.

Hol állunk

Nem vagyunk a nyilvános AI ellen. Mi magunk is használunk nyilvános modelleket ott, ahol az adat engedi, és a hat kérdés a saját kollégáinknak is jó emlékeztető. A poszterrel semmi bajunk. A gond ott kezdődik, ahol egy cég teljes AI-szabályzata ennyiből áll: legyetek óvatosak, mit másoltok be. Ez tudatosság. Szükség van rá, és kevés.

Ha ebből a hétből egyetlen kérdést érdemes megjegyezni, legyen ez: ha holnap egy új kolléga az első napján beilleszti egy kiemelt ügyfél szerződését egy chatablakba, este hatkor hol van az a szöveg? Ha a válasz egy beállítás, az ígéret. Ha a válasz egy szerverterem címe, az tény.

Útmutatók: Privát AI cégeknek · Privát ChatGPT · Privát AI hosting · Privát AI platform · Saját privát AI · GDPR-megfelelő AI