A szuverenitás négy kérdés. A Sovereign Solutionsről ma egyikre sincs nyilvános válasz.

Mit ír a cikk

A cikk nagyobb része a Starlink Mobile-ról szól. Ez a szolgáltatás a földi mobilhálózat kiegészítője, és nem azonos a műholdas internettel. Ahol nincs térerő, a telefon automatikusan műholdra vált, külön készülék nélkül, a szolgáltató meglévő frekvenciáin. A sávszélesség ma szűk, ezért egyelőre SMS-re és alapszintű kommunikációra elég. A nagyobb sávszélességet a következő változat hozná. A pályán lévő műholdak közül nem mindegyikben van meg az ehhez szükséges modul, az újabb felbocsátásoknál viszont már alapfelszereltség.

A hozzáadott értéket a szerző a hazai számokon méri le. A magyar szolgáltatók lakosságarányos 2G- és 4G-lefedettsége egységesen 99 százalék felett van, a földrajzi lefedettség becslés szerint 95–96 százalék körül. Ebből következik az ítélete: a magyar előfizetők számára a többlet rövid és középtávon csekély. Albániában más a helyzet: a szolgáltatás a One ottani hálózatán is elsők között indulna, és a hegyvidéki falvakban a szerző szerint valódi hasznot hozhat. Az uniós engedélyezés ma összetett, de ez akár jövőre rendeződhet, ha az Európai Unió egységesen szabályozza újra az erre a célra használható MSS-spektrumot. A szerző szerint a bejelentés rövid és középtávon inkább a befektetőknek szóló üzenet, mint valós előfizetői érték.

A Sovereign Solutionsről a cikk két dolgot mond. Közös fejlesztés, amely elsősorban kormányszerveknek nyújtana védett műholdas kommunikációt, és ezen túl semmilyen nyilvános részlet nincs róla. A valódi szuverenitása pedig már ott megkérdőjelezhető, ahol az infrastruktúrát részben vagy egészben Elon Musk cége adhatja. Ezzel a két gondolattal zárul a cikk. Mi innen folytatjuk.

A szuverenitás négy kérdés, és mindegyikre van ellenőrizhető válasz

A „szuverén” ma terméknév, konferenciacím és pályázati kulcsszó egyszerre. A szó mögött közben egyszerű, ellenőrizhető tartalom van. Négy kérdés.

• Ki üzemelteti? Melyik cég mérnökei férnek hozzá a rendszerhez, és hol van ez a cég bejegyezve.
• Milyen joghatóság alatt? Melyik ország joga vonatkozik az üzemeltetőre és a szerződésre.
• Hol tárolják az adatot? Fizikailag melyik országban, kinek a hardverén, és ki kezeli a titkosítási kulcsokat.
• Kit lehet jogilag kötelezni a kiadására? Melyik hatóság, melyik jog alapján érheti el az adatot az ügyfél tudta nélkül.

Itt pontosan kell fogalmazni. Annyit állíthatunk, hogy a Sovereign Solutions szuverenitása ma nem ellenőrizhető. Aki nem ül ott az asztalnál, nem mondhatja, hogy hiányzik. Elképzelhető, hogy a földi állomások magyar kézben lesznek, a kulcsokat magyar szerv kezeli, és a SpaceX csak a pályán keringő eszközt adja. Az is elképzelhető, hogy ebből semmi nem igaz. Amíg a válaszok nem nyilvánosak, a név önmagában semmit nem bizonyít, egyik irányba sem.

A műhold és az AI két külön feladat

A párhuzam a saját üzletünkkel túl könnyű lenne, ezért a határt mi húzzuk meg. Magyar cégnek vagy kormányszervnek nincs saját műholdflottája, és nem is lesz. Műholdas kommunikációban a négy kérdésre adott válasz eleve kompromisszum: a jel valaki más műholdján megy át, és a szuverenitás arra szűkül, hogy ki üzemelteti a földi állomást, kinél vannak a kulcsok, és ki írja alá a szerződést. A cikk erről szól, és ebből mi semmit nem szállítunk.

Az AI-inferencia, vagyis a modell futtatása, más eset. Nyelvi modell futtatásához elég egy rack, és a rack állhat uniós adatközpontban. A négy kérdésre itt teljes válasz adható: uniós üzemeltető, uniós jog, uniós adatközpont, uniós hatóság. Az útvonalon nincs pályán keringő, külföldi tulajdonú elem. Ugyanaz a négy kérdés a műholdnál tehát kényszerű kompromisszumot mér, az AI-nál pedig döntést. Aki ma amerikai nyilvános AI-ba küldi a céges adatot, az döntött, legfeljebb nem vette észre.

Ugyanezt a négy kérdést magunknak is feltesszük

Jóval kisebb szállító vagyunk, és utólag könnyű minősíteni a 4iG-t és a SpaceX-et. Ezért a listát először magunkra alkalmazzuk, nyilvánosan.

Ki üzemelteti? Az ATAILA, Magyarországon bejegyzett vállalkozás, saját mérnökökkel; a cégadatok az impresszumban olvashatók. Milyen joghatóság alatt? Magyar és uniós jog, GDPR szerinti adatfeldolgozói szerződéssel. Hol tárolják az adatot? Uniós adatközpontban: az ATAILA Cloud kiadásnál a mi hardverünkön, az Enterprise kiadásnál a tiéden. A promptok, a dokumentumok, a naplók és az embeddingek a platformon maradnak, EU-ban futó infrastruktúrán, amerikai adatfeldolgozó nélkül. Kit lehet jogilag kötelezni a kiadására? Minket, magyar és uniós hatóság felszólítására, magyar és uniós jog alapján. A 2018-as amerikai CLOUD Act az amerikai szolgáltatókra vonatkozik; a mi útvonalunkon ilyen adatfeldolgozó nincs, így ezen az úton az adat nem érhető el. A részleteket a GDPR-útmutatónkban írtuk le.

Most pedig a négy kérdés alatti réteg. A GPU-ink NVIDIA gyártmányúak. A modelljeink nyílt súlyúak, de nem mi tanítottuk őket: amerikai és kínai fejlesztőktől származnak. Chipet nem gyártunk, alapmodellt nem tanítunk, és nem is fogunk. A „ki gyártja alatta” kérdés tehát ránk is vonatkozik. A különbség annyi, hogy a modellsúly egy fájl, amelyet letöltöttünk, és a saját gépeinken fut. A műhold odafent marad annak a kezében, aki felküldte. Ha holnap egy chipgyártó vagy egy modellfejlesztő kilép a piacról, a rendszer tovább fut, és a modell lecserélhető. A szuverenitásunk tehát rétegzett: a négy kérdésre teljes a válasz, az ellátási láncra részleges.

Mit gondolunk, azt is beleértve, ami ellenünk szól

Három ellenvetés hozható fel velünk szemben. Jobb, ha mi mondjuk ki őket.

Az első az érdekeltség. Pontosan azt áruljuk, amit a négy kérdés mér: üzemeltetett privát AI-t uniós hardveren. Egy ilyen cikk nekünk üzletileg kényelmes. Ezért írtuk kérdéslistának, és ezért alkalmaztuk először magunkra. A lista bárkire alkalmazható, ránk is.

A második a méret. A 4iG és a SpaceX nagyságrendekkel nagyobb nálunk, és abban, amiről a cikk szól, nem vagyunk versenytársak. Műholdas kommunikációt nem szállítunk, kormányszerveknek nem árulunk. Egyetlen közös pont van, a szó, és csak ahhoz szólunk hozzá. Ha a Sovereign Solutions a négy kérdésre nyilvánosan válaszol, ezt a cikket frissítjük, és ezt le is írjuk.

A harmadik a saját érvünk gyenge pontja. A cikkben egyetlen ellenőrizhető tény van a Sovereign Solutionsről: nincs róla információ. Ebből a hiányból egy dolog következik: a „sovereign” a nevében ma ígéret, még nem bizonyított tulajdonság. Az nem következik belőle, hogy a megoldás rossz.

Hol állunk

A HWSW diagnózisával egyetértünk: a Starlink Mobile a magyar előfizetőnek ma keveset ad, a Sovereign Solutions pedig ismeretlen. A következtetéshez ennyit teszünk hozzá. A szuverenitás négy kérdés, mindegyikre van jó válasz, és a jó válasz nyilvános. Aki ezt a szót a termékére írja, annak a négy kérdésre nyilvánosan kell válaszolnia. Mi ezt megtesszük, fentebb és a szerződéseinkben is.

Ha egy munkafolyamat elég bizalmas ahhoz, hogy a nyilvános AI szóba se jöhessen, a szállítódnak a négy kérdésre egy oldalon, nyilvánosan kell tudnia válaszolni.

Útmutatók: Privát AI cégeknek · Privát ChatGPT · Privát AI hosting · Privát AI platform · Saját privát AI · GDPR-megfelelő AI